Szakma becsülete = Kőfaragó jel
A kőfaragó jel története
Az elmúlt időben egyre több kollegánk foglalkozik épület díszítő, belső építészeti elemek készítésével és felújításával, nagyrészt alvállalkozóként. Az utókor számára pedig jó volna megjelölni, hogy egy-egy szép lépcsőkialakítás, egy oszlopfő megfaragása, egy ablak vagy kapukeret restaurálása kinek a keze nyomát dicséri.
Ezt a célt szolgálná a kőfaragó jel ismételt bevezetése.
Még ma is találunk kőfaragó jeleket templomok és katedrálisok bejáratánál, mint ahogy számos váron és kastélyépületen is. E jelölések közel 1000 éve tájékoztatnak bennünket a kőfaragók és mestereik életéről, alkotásaikról.
Más műhelyek, mesterek és kézművesek is használtak jeleket, de egyedül a kőfaragóknak volt saját személyre szóló jelük, melyet a kőfaragó mester javaslatára kapott meg a kőfaragó segéd, munkába állásakor. A kőfaragó jelet egy független elöljáró adományozhatta, melynek birtokában a segéd már egyenjogú tagja lehetett a kőfaragók társaságának. De ugyancsak tulajdonosa lehetett a jelnek a művészet szolgája (tehát a mesteriskola tanulója) a fafaragó, a kőszobrász, az üzemvezető és a mester. Ez utóbbiak a mestermű elkészülte után egy un. “mesterpajzs”-ba véshették be jelüket.
A jel alkalmazása azonban nem csak azt a célt szolgálta, hogy a megfaragott elemek alkotójának nevét megörökítse, hanem az elszámolás egyik fontos kelléke is volt, hiszen a fizetésnél a jelek alapján lehetett azonosítani az elkészített munkadarabok számát.
A kőfaragó jel a szakmai tudás elismerése is volt. Erről tanúskodik a legrégibb írásos emlék, az 1462-ben kiadott Torgauer-i rendelet, valamint a XV-XVI. századból származó kőfaragó társasági évkönyvek is.
A kőfaragó jelek formájának kialakulására nincs magyarázat. Míg a román korban
(XII. század) csak betűk, vagy szerszámok jelei, derékszög, geometrikus figurák kerültek felhasználásra, meglehetőségen nagy méretben, akár 30 cm-t is elérve, addig a kora gótika korában (XIII. század) a betűjelek megjelenése már gótika stílusjegyeit is magába foglalta. Megjelenik a levél, liliom, virág valamint emberi testrészek ábrázolása. A gótikában (XIV. század) az íves jelek egyenes vonalakkal történő megjelenése jellemző. Kedvelt forma a félkör kereszttel, négyszög, háromszög, nyíl.
Késő gótika és a reneszánsz időkben (XV-XVI. század) a vonal vezetés karakteresebbé válik egyre nehezebb jelek alakulnak ki.
A kőfaragó családokban megjelennek olyan alapjelek, melyek a dinasztiára jellemzőek, és minden egyes családtag hozzárakja az önmagát jelképző kiegészítő jelét.
Letölthető (alap)
Az elmúlt 100 évben, nemcsak hazánkban, de a nagy hagyományokkal rendelkező és azokat ápoló szomszédos országokban is, – így Ausztriában – a kőfaragó jel használatára nem találhatók utalások.
A II. Világháború után Ausztriában is csak 1960-ban a Szent István templomépítő műhely vezette be ismét, történelmi hagyományokra hivatkozva a kőfaragó jel alkalmazását, és mind a mai napig az osztrák Kőfaragók Országos Ipartestülete ünnepélyes keretek között adományozza oda a személyes kőfaragó jel használatának jogát az arra érdemeseknek.
Kőfaragó jel újbóli bevezetése.
A fellelhető írásbeli szabályozások, rendeletek alapján kidolgozott alapszabálynak megfelelően kívánja Ipartestületünk ismét a kőfaragó jel használatának adományozását feleleveníteni.
Kőfaragó jel használatának szabályozása
Általános szabályozás
E szabályzat újbóli bevezetése történelmi alapokon nyugszik, mely a XIV. század közepéig nyúlik vissza.
- Kőfaragó jelet használhat minden mester, de minden kőfaragó, díszítő- és kőszobrász, műemlék felújító kőfaragó.
- Mestereknek és a fenn felsorolt szakembereknek a Kőfaragó és Mükőkészitő Vállalkozók Országos Ipartestületéhez kell benyújtani kőfaragó jel használata iránti kérelmét. A kérelemhez csatolni kell képesítésének igazolását, az alapábrában megtervezett jelet, eddigi munkásságuk (műveik, alkotásaik) bemutatásával. Segédek esetében a mestere ajánlása is szükséges.
- Mesteri cím megkülönböztetésére a kőfaragó jel egy pajzsba foglalhatóan ábrázolható.
- Kőfaragó jel használata csak az Ipartestület engedélyével lehetséges. Átadására ünnepélyes alkalmakkor kerül sor. (Kőkonferencia, jubileum, ünnepi közgyűlés stb.)
- Kőfaragó jelet, annak birtokosa, mind egy logót alkalmazhatja, minden fórumon (levélpapír, névjegy, jubileumi gyűrű, hirdetés, szignó stb.)
- Kőfaragó/kőszobrász tanulók utolsó szakiskolai évükben már megtervezhetik az alapábrában jelüket. Az iskola befejezésével oktató mesterük és az iskola vezetője ajánlásával el kell küldeni a Kőfaragó és Mükőkészitő Vállalkozók Országos Ipartestületének engedélyezésre, mely a záró bizonyítvány kiadásával egyidőben kerül átadásra. Ipartestület elnöksége kiemelkedő teljesítménye elismeréseként a kőfaragó/kőszobrász tanulónak még tanulmányai befejezése előtt is engedélyezheti a kőfaragó jel használatát.
- Különleges esetekben az Ipartestület a kőfaragó jel használatát engedélyezheti olyan nem kőfaragó/kőszobrász részére is, aki tudásával és munkásságával a kőfaragó szakmáért sokat tett.
- Ipartestület a kőfaragó jel használatát visszavonhatja, ha a tulajdonosa ellen komoly szakmai és gazdasági kifogások merülnek fel.
- Kőfaragó jel módosítása csak kivételes esetben és az Ipartestület hozzájárulásával történhet.
- A kőfaragó jel a tulajdonos halálával megszűnik.
Praktikus tanácsok:
- A minta ne legyen bonyolult, mivel azt ki is kell tudni faragni.
- Csak a tervezéshez, oklevélhez használt alaprács nagy. A kőbe egy kb. 5 cm nagyságú jel kerül!
[wpdm_package id=’172′]