A kőfaragó jel eredete

Szakma becsülete = Kőfaragó jel

A kőfaragó jel története

Az elmúlt időben egyre több kollegánk foglalkozik épület díszítő, belső építészeti elemek készítésével és felújításával, nagyrészt alvállalkozóként. Az utókor számára pedig jó volna megjelölni, hogy egy-egy szép lépcsőkialakítás, egy oszlopfő megfaragása, egy ablak vagy kapukeret restaurálása kinek a keze nyomát dicséri.
Ezt a célt szolgálná a kőfaragó jel ismételt bevezetése.

Még ma is találunk kőfaragó jeleket templomok és katedrálisok bejáratánál, mint ahogy számos váron és kastélyépületen is. E jelölések közel 1000 éve tájékoztatnak bennünket a kőfaragók és mestereik életéről, alkotásaikról.

Más műhelyek, mesterek és kézművesek is használtak jeleket, de egyedül a kőfaragóknak volt saját személyre szóló jelük, melyet a kőfaragó mester javaslatára kapott meg a kőfaragó segéd, munkába állásakor. A kőfaragó jelet egy független elöljáró adományozhatta, melynek birtokában a segéd már egyenjogú tagja lehetett a kőfaragók társaságának. De ugyancsak tulajdonosa lehetett a jelnek a művészet szolgája (tehát a mesteriskola tanulója) a fafaragó, a kőszobrász, az üzemvezető és a mester. Ez utóbbiak a mestermű elkészülte után egy un. “mesterpajzs”-ba véshették be jelüket.
A jel alkalmazása azonban nem csak azt a célt szolgálta, hogy a megfaragott elemek alkotójának nevét megörökítse, hanem az elszámolás egyik fontos kelléke is volt, hiszen a fizetésnél a jelek alapján lehetett azonosítani az elkészített munkadarabok számát.

A kőfaragó jel a szakmai tudás elismerése is volt. Erről tanúskodik a legrégibb írásos emlék, az 1462-ben kiadott Torgauer-i rendelet, valamint a XV-XVI. századból származó kőfaragó társasági évkönyvek is.

A kőfaragó jelek formájának kialakulására nincs magyarázat. Míg a román korban
(XII. század) csak betűk, vagy szerszámok jelei, derékszög, geometrikus figurák kerültek felhasználásra, meglehetőségen nagy méretben, akár 30 cm-t is elérve, addig a kora gótika korában (XIII. század) a betűjelek megjelenése már gótika stílusjegyeit is magába foglalta. Megjelenik a levél, liliom, virág valamint emberi testrészek ábrázolása. A gótikában (XIV. század) az íves jelek egyenes vonalakkal történő megjelenése jellemző. Kedvelt forma a félkör kereszttel, négyszög, háromszög, nyíl.
Késő gótika és a reneszánsz időkben (XV-XVI. század) a vonal vezetés karakteresebbé válik egyre nehezebb jelek alakulnak ki.
A kőfaragó családokban megjelennek olyan alapjelek, melyek a dinasztiára jellemzőek, és minden egyes családtag hozzárakja az önmagát jelképző kiegészítő jelét.

Letölthető (alap)

Az elmúlt 100 évben, nemcsak hazánkban, de a nagy hagyományokkal rendelkező és azokat ápoló szomszédos országokban is, – így Ausztriában – a kőfaragó jel használatára nem találhatók utalások.
A II. Világháború után Ausztriában is csak 1960-ban a Szent István templomépítő műhely vezette be ismét, történelmi hagyományokra hivatkozva a kőfaragó jel alkalmazását, és mind a mai napig az osztrák Kőfaragók Országos Ipartestülete ünnepélyes keretek között adományozza oda a személyes kőfaragó jel használatának jogát az arra érdemeseknek.

Kőfaragó jel újbóli bevezetése.
A fellelhető írásbeli szabályozások, rendeletek alapján kidolgozott alapszabálynak megfelelően kívánja Ipartestületünk ismét a kőfaragó jel használatának adományozását feleleveníteni.

Kőfaragó jel használatának szabályozása

Általános szabályozás
E szabályzat újbóli bevezetése történelmi alapokon nyugszik, mely a XIV. század közepéig nyúlik vissza.

  1. Kőfaragó jelet használhat minden mester, de minden kőfaragó, díszítő- és kőszobrász, műemlék felújító kőfaragó.
  2. Mestereknek és a fenn felsorolt szakembereknek a Kőfaragó és Mükőkészitő Vállalkozók Országos Ipartestületéhez kell benyújtani kőfaragó jel használata iránti kérelmét. A kérelemhez csatolni kell képesítésének igazolását, az alapábrában megtervezett jelet, eddigi munkásságuk (műveik, alkotásaik) bemutatásával. Segédek esetében a mestere ajánlása is szükséges.
  3. Mesteri cím megkülönböztetésére a kőfaragó jel egy pajzsba foglalhatóan ábrázolható.
  4. Kőfaragó jel használata csak az Ipartestület engedélyével lehetséges. Átadására ünnepélyes alkalmakkor kerül sor. (Kőkonferencia, jubileum, ünnepi közgyűlés stb.)
  5. Kőfaragó jelet, annak birtokosa, mind egy logót alkalmazhatja, minden fórumon (levélpapír, névjegy, jubileumi gyűrű, hirdetés, szignó stb.)
  6. Kőfaragó/kőszobrász tanulók utolsó szakiskolai évükben már megtervezhetik az alapábrában jelüket. Az iskola befejezésével oktató mesterük és az iskola vezetője ajánlásával el kell küldeni a Kőfaragó és Mükőkészitő Vállalkozók Országos Ipartestületének engedélyezésre, mely a záró bizonyítvány kiadásával egyidőben kerül átadásra. Ipartestület elnöksége kiemelkedő teljesítménye elismeréseként a kőfaragó/kőszobrász tanulónak még tanulmányai befejezése előtt is engedélyezheti a kőfaragó jel használatát.
  7. Különleges esetekben az Ipartestület a kőfaragó jel használatát engedélyezheti olyan nem kőfaragó/kőszobrász részére is, aki tudásával és munkásságával a kőfaragó szakmáért sokat tett.
  8. Ipartestület a kőfaragó jel használatát visszavonhatja, ha a tulajdonosa ellen komoly szakmai és gazdasági kifogások merülnek fel.
  9. Kőfaragó jel módosítása csak kivételes esetben és az Ipartestület hozzájárulásával történhet.
  10. A kőfaragó jel a tulajdonos halálával megszűnik.

Praktikus tanácsok:

  • A minta ne legyen bonyolult, mivel azt ki is kell tudni faragni.
  • Csak a tervezéshez, oklevélhez használt alaprács nagy. A kőbe egy kb. 5 cm nagyságú jel kerül!

[wpdm_package id=’172′]

Translate »